Barcelona Teacher Academy

Különleges miliőben, Spanyolországban volt lehetőségem kiegészíteni tudásomat a  „Művészet mint terápia”: önkifejezés és speciális nevelési igények a művészetoktatásban elnevezésű ERASMUS kurzuson, amelynek egy részét itthon oktathatom, viszont épp egy olyan területtel egészítettem ki, amiiben nem vagyok járatos: ez az összművészeti tevékenység képzőművészeti ága. Ráadásul a művészetoktatás mai aktuális problémájára adott megoldást, amikor egyre több, nehézséggel küzdő gyermeket tanítunk, miközben nem vagyunk erre felkészítve.

Sok ötlettel gazdagodtam, amelyeket a Kokas- és ReikArt-órák folyamataiba be tudok építeni. A gyakorlati feladatok mellett a művészeti területre jellemző agyi működésekről, bennünk zajló folyamatokról, a pszichológia területéről hallgathattunk előadást.

A megszerzett információk alkalmazhatóságát kipróbálhattuk a Picasso Múzeumban, vagy csodálatos parkban is próbára tehettük kreatív képességünket.

A csapat, amely egy multikulturális közösséget alkotott, újabb tudással gazdagított: hogyan tudunk kapcsolatot teremteni, közösen alkotni, megvitatni dolgokat, és megoldani problémákat a kulturális különbségeket előnyként felhasználva a feladatok megoldásához.

Az Akadémia közössége inspiráló és biztos hátteret nyújtott a programhoz, a professzor felkészültsége, az adminisztrációs személyzet humorral fűszerezett kedves  és segítőkész hozzáállása olyan közeget teremtett, ahova minden nap örömmel tértünk vissza.

Mindehhez Barcelona hangulata felszabadítóan hatott, nem csak a város varázslatos pillanatképei, hang kavalkádja de az ott él emberek életfelfogása is megerősített abban, hogy lehet még örömtelibbé és önfeledtebbé tenni a saját, és tanítványaim pillanatait amellett, hogy a célokat nem tévesztjük szem elől.

Az Erasmus + program nem csak a tárgyi tudás elsajátításában ad sokat, hanem ha valaki nyitott szemmel és szívvel jár ez idő alatt, kitekintést nyerhet az élet további területein is.

Őszinte szívvel ajánlom minden tanártársamnak, aki felfrissülésre vágyik mind szakmai, mind kulturális téren, és erre többször is van lehetőség.

 - Reikort Ildikó

 Izlandon jártam…                                                              

Csodálatos egy hétben volt részem az Erasmus+ Tanári Mobilitás pályázat keretében Reykjavíkban, augusztus végén. A zeneiskola még 2020-ban nyerte meg ezt a pályázatot, de akkor a pandémia miatt elhalasztottuk egy évvel.

Meseszép, vadregényes és sok tanulsággal szolgáló szigetet választhattam helyszínéül annak a kurzusnak, aminek Meditáció és Mindfulness volt a címe. A napirendünk önmagáért beszél: reggel egy másfél órás jógaórával kezdtünk, majd egy összesen négy órás előadás és csoportmunka következett a magyarra talán legszebben a „Figyelem Művészeté”-nek fordított Mindfulness-ből. Majd délután különböző kulturális programokon és kirándulásokon vettünk részt estébe nyúlóan. Mindeközben fő feladatom volt sokat beszélgetni nagyon szimpatikus, nagyon intelligens, nyitott, kreatív, ötletgazdag, mély gondolkodású, kedves tanár kollégákkal az EU sok-sok országából.

Az indított ennek a kurzusnak az elvégzésére, hogy segíteni tudjak a növendékeimnek a koncertek, vizsgák előtti lámpaláz kezelésében. Tele vagyok most ötletekkel, mit tehetek, ha eljön az idő. Szeretném tanár kollégáimnak értekezleten, növendékeimnek pedig közös órán átadni azt a nagyon kellemes tapasztalatot, milyen sok múlik a saját belső békénken. Természetesen nem csak a teljesítményeink tekintetében, de a mindennapos hogylétünk szempontjából is.  Hogy a saját magunk és egymás elfogadása, a türelem és a bizalom, az életünk autómata pilótájának kikapcsolása, s helyette a kezdők lelkületével belevágni minden napba, a nem-sóvárgás konkrét dolgok iránt, az elfogadása annak, ami van, s a hála azok miatt, amik miatt hálásak lehetünk, a nagyvonalúság… mindezek mennyi örömet okoznak nekünk és környezetünknek is.

Azt gondolom, ezek nem új információk, de olyanok, amikre jó újra és újra emlékeztetni magunkat. Az egész hét minden tapasztalatával mélyítette az ezekbe a bölcsességekbe vetett hitemet. Nem gondolom, hogy ezzel a pár mondattal át tudom adni, amit kaptam, de remélem, hogy felkeltettem annyi érdeklődést, amivel elindulhat egy úton az, aki ebben szeretne elmélyülni.

Minden tanárnak s minden oktatási intézményben szívből ajánlom az Erasmus + pályázatokon való indulást és sok sikert kívánok hozzá! Életre szóló élmény.

 - Károlyné Telek Judit - 

Soft skills (szociális készségek fejlesztése) tanfolyam Izlandon

Hálás vagyok, hogy iskolánk Erasmus+ projektjének keretében egyhetes angol nyelvű tanfolyamon vehettem részt a világ legészakibb fővárosában, Reykjavíkban. Ezen a héten e csodálatos természeti adottságokkal rendelkező szigetországban Európa különböző országaiból 70 pedagógus képezhette tovább magát 5 különböző tematikájú tanfolyamon. Az általam választott kurzust egy spanyol nemzetiségű történelem-zene szakos tanár vezette, a spanyol-görög-cseh-belga-magyar nemzetiségű csoportunkat pedig 7 különböző szakos alsó vagy középfokú tanár és 1 iskolapszichológus alkotta. Mi a szociális készségek (soft skills) fejlesztéséről tanultunk interaktívan felhasználva a dráma módszert és az érzelmi intelligencia fejlesztésére irányuló gyakorlatokat.

Az életben nagyon fontos, hogy a mérhető, igazolható készségeinket (hard skills) – mint a tudás, végzettség, szakmai tapasztalat - magas szinten sajátítsuk el, de ahhoz, hogy jó értelemben véve érvényesülni tudjunk a mindennapokban általában még fontosabb, hogy a társas kapcsolatainkban, a minket körülvevő környezetünkben képesek legyünk pozitívan gondolkodni és megfelelően kommunikálni. Ehhez magas fokú önismeret szükséges, hogy tudjuk mik az erősségeink, amikre támaszkodhatunk és mik a gyengeségeink, amiket fejlesztenünk kell.

Gyerekkorunktól kezdve többnyire nem magányosan, hanem emberek között, egy csoport tagjaként töltjük időnk legnagyobb részét, ahol is nagy jelentősége van annak, mennyire ismerjük a körülöttünk lévők tulajdonságait, gondolatait, véleményét és mennyire tudjuk azt elfogadni.

Ha megismerjük egymást, könnyebb elfogadni a különbözőségeket és feldolgozni a konfliktusokat. Osztályban, csoportban, nevelőtestületben jó csapatot építeni és azt összetartani a megfelelő eszközökkel lehet: óvatosan kell bánni az énközpontúsággal, fontos felismerni és elismerni mások értékeit és törekednünk kell a jó hangulatú, kreatív, egymást elismerő pillanatokra. Fontos tudnunk, hogy különbözőségeink erősítenek minket.

Ezekkel kapcsolatban sajátíthattunk el számtalan érdekes, élvezetes – sokszor kifejezetten vicces és vidám - játékot, ugyanakkor néha nagyon is komoly, elgondolkodtató, lelkünk mélyét kutató gyakorlatokat és teszteket végeztünk el. A játékok, feladatok főbb fejlesztési területei a relaxáció, az önismeret és önbizalom, a testbeszéd, az empátia, az asszertivitás (tiszta önkifejezés és értő figyelem), mások megismerése, a kapcsolatteremtés, bizalom, aktív figyelem, döntéshozás, csapatépítés és az érzelmi aktivitás voltak. A gyakorlatok zöme minden korosztályban alkalmazható, de voltak, amelyek alsó fokon nem végezhetőek.

Végtelenül jó hangulatban és igazán aktívan telt ez a pár nap. Nagyon megkedveltük egymást a csoporttagokkal és a vezető tanárunkkal, sok megható és mély pillanatot is átélhettünk közösen. A félnapos tanulás után legtöbbször szabadidőnkben is együtt maradtunk - sétáltunk, beszélgettünk, kirándultunk vagy kulturálódtunk. Voltak olyan szervezett programok is a 70 pedagógus részvételével, amikor a fővárosból kiszakadva ismerkedhettünk a káprázatos izlandi természettel illetve a saját csoportunkon kívüli kollégákkal és az ő intézményeikkel, projektjeikkel is.

Szeretném megismertetni kollégáimmal ezeket az önismereti, csapatépítő, érzelmi intelligencia fejlesztő játékokat, hiszen mind az egyéni oktatásban mind a tanulócsoportjainkban és a nevelőtestületben jól alkalmazhatóak. Minden pedagógustársamat arra buzdítanám, hogy használja ki ezt a kiváló lehetőséget és vágjon bele egy ilyen izgalmas utazásba, ahol új kapcsolatokat, ismereteket, élményeket, tapasztalatokat gyűjthet és még az idegen nyelvtudását is gyarapíthatja.

Köszönettel tartozom projektkoordinátorunknak, Lovas Lászlónak valamint a közreműködő Tempus Közalapítvány és a Váci Tankerületi Központ munkatársainak!

Hermeszné Uracs Mónika, zongoratanár, intézményvezető